A rossz könyvtervező és az e-könyv olvasó

Most olvasom egy ismerős Google+ megosztásában:

Őszintén, szerintem jobb, mintha valódi könyv lett volna. Könnyű, kényelmesen lehet fogni mindenféle pózokban, de akár le is lehet rakni, és nem kell tartani, hogy ne csukódjon össze, meg ne pörögjenek vissza a lapok, és nem kell erőltetni a gerincet, hogy a sorok első/utolsó betűit is lássam a könyv elején/végén, azaz amikor még elég egyenlőtlen a két oldal vastagsága

Katona Zsuzsa (kiemelés tőlem)

A Kindle-ről volt szó, egy e-könyv olvasóról. A sok előremutató érv mellett olyan is szerepel, ami nekünk tervezőknek intő jel. Az a sok ponyva, pontosabban papírkötés, amit az elmúlt években egyre olcsóbban kellett előállítani, bizony rengeteg selejtet, hibás terméket eredményezett. A felhasználó elfordul attól, amit nem tud jól használni. Ebben az esetben a felhasználó az olvasó. Ez pedig olyan megoldások keresésére serkenti, ahol nem találkozik ilyen hibákkal, vagy amivel maga is ki tudja javítani.

Nem akarok az e-könyv olvasók ellen beszélni, sőt nekem is van. A könyv használati tárgy, nem csak design és információhordozó eszköz. Ha nem kényelmes használni, az legalább olyan rossz, mintha csúnya lenne.

1 Comment

  1. Borzasztó dolgokat követtek el olcsó kiadásokban. A mélypont, azt hiszem, a Szukits által kiadott Trillió éves dáridó, aminek nem maradt annyi margója, hogy meg lehessen fogni a könyvet a szöveg letakarása nélkül. Könyvként tökéletesen használhatatlannak bizonyult.

Comments are closed.